Monday, July 1, 2013

We are the hope, It's time for uprising! - Coldharbour Lane interjú













COLDHARBOUR LANE bemutatása kicsit furfangos téma, hiszen Dead by Tomorrow név alatt látta meg a csapat a napvilágot. Változatlan tagok, felállás és változatlan zúzás. Egy nagylemezzel a hátatok mögött (End of an Era), sőt még a 'The Uprising' kezdeti borítóján is a régi nevet feltüntetve most mégis a 'Coldharbour Lane' név alatt fut a projekt. Mi motivált Benneteket a névváltoztatásra?
A Dead By Tomorrow nevet kb. 4 éve kapta a zenekar, akkori fejjel még jónak tűnt, de az utóbbi időben meglehetősen sablonosnak éreztük már. Amikor megkérdezte valaki, hogy mi a bandánk neve, nem adtunk már rá olyan szívből jövő választ, mint pár évvel ezelőtt, úgyhogy jobbnak láttuk váltani. Eleinte úgy volt, hogy ezt az EP-t még a régi néven hozzuk napvilágra, aztán megdumáltuk, hogy igazából semmi értelme, ha egyikünknek sem tetszik már. Így lettünk Coldharbour Lane, ami egyébként egy londoni utcanév, amihez ugyan semmi történelmi dolog, gyilkosság, vagy mítosz nem kötődik, csak szimplán hangzatosnak találtuk és első hallásra beleszerettünk.
A korábbi nagylemezre talán ráaggatható a deathcore címke egy az egyben. Az új EP dalai mintha dallamosabb vonalat képviselne. De erre Ti tudtok válaszolni igazán: szóval milyen zenei stílusba pakolnátok be magatokat most, és mi a várható irányvonal a jövőben?
A The Uprising egy melodikusabb vonalat célzott meg, nagyjából kikoptak a breakdown-ok is a zenéből. Ha nagyon be akarnánk kategorizálni magunkat, talán a metalcore/melodikus deathcore vonalat mondanánk fő irányként, bár van olyan szám az EP-n, amiben egyáltalán nincsenek deathcore elemek, a vokálokon kívül. 
A jövőben még inkább ezt a melodikus vonalat szeretnénk erősíteni, és kicsit jobban elszakadunk majd a 4/4-től. Csak, hogy nagyjából érthető legyen, hogy milyen irányt céloztunk meg, fel lehetne hozni példának az ERRA zenekart. Az általuk képviselt stílus áll talán legközelebb a szívünkhöz. 
Egyébként íródnak már az új számok, egyelőre csak kezdetleges verziók, de már így is sokkal faszábbak, és összetettebbek, mint az eddigi anyagaink.
A ’The Uprising’ nem is oly régen jelent meg, három számot tartalmaz. Mesélnétek erről kicsit bővebben? Milyen koncepciót követ ez a több, mint tízperces kislemez? Milyen témát ölelnek fel a dalok?
Az albumborító és a booklet képei is egy-egy olyan jelenetet tartalmaznak, ahol a természet visszaveszi az uralmat, fellázad az emberek ellen. Innen is a ’The Uprising’ lemezcím. 
A szövegekben ennek a fellázadásnak egy leképzése jelenik meg, csak itt már nem az ember és a természet küzdelmén keresztül feszegetjük ezt a témát, hanem már általánosságban, a mi saját tapasztalatainkat vettük alapul. A minket körülvevő negatív dolgokból és a hétköznapi szarból való kitörést szeretnénk szimbolizálni ezzel az egésszel.
Kik nálatok a szerzők akár zenei, akár dalszövegek terén? Hogyan írjátok a dalokat, és mi alapján dől el, hogy mik kerülnek rá egy-egy lemezre? Hol rögzítettétek és kevertétek készre az EP-t?
A zenei téren mindenki kiveszi a részét a számírásból, ha mást nem, legalább ötlet és számösszetétel szinten, de a témákat a gitárosunk, Henki (Máthé Balázs) írja. Igazából a 2 kiadott anyagunk témáinak a 90%-a az ő fejéből pattant ki. A szövegeket Bálint és Dávid hozzák, de mind a zenei, mind a szövegi részt át szoktuk futni közösen is és ha valakinek nem tetszik valami, akkor addig alakítunk a dolgokon, amíg mindenki maximálisan elégedett nem lesz mindennel.  
A fennállásunk óta elmúlt 5 év során szerencsére eljutottunk oda, hogy több 100 témából tudunk válogatni 1-1 lemezre, úgyhogy azokból sosem volt hiány és egyre csak nő ez a szám. 
A lemez a FlagShip stúdióban került rögzítésre, Bodnár Attila irányításával. A felvétel nagyon jó légkörben zajlott. Attilának sok melója volt ezzel a 3 számmal, nem könnyítettük meg a dolgát, de végtelenül türelmes és segítőkész volt végig a munkálatok során. A keverés és a master is nála történt.



Milyenek eddig a visszajelzések a ’The Uprising’-ról?

Csak néhány napja látott napvilágot, de egyelőre szinte csak pozitív kritikákat kaptunk, az építő jellegűeknek ezek közül külön örültünk, igazából azokból tudjuk csak meg, hogy hányadán is állunk. Szóval egyelőre meglepően pozitív fogadtatást kapott a lemez. 
Megkerülhetetlen, hogy a névváltással is, de egy "sima" lemezkiadással is együtt jár néhány "járulékos" meló, mint például az ehhez kapcsolódó promóció, látványelemek, borító, miegymás... ezekért nálatok ki a felelős? Hogyan született meg az új CHL arculat?
A régi névvel elkövettük azt a hibát, amibe sok zenekar belefut, ha spórolni akar: nem profi dizájnerrel készíttettük az arculatot. A borítót is saját magunk fényképzetük, illetve végeztünk rajta utómunkát, természetesen azt sem a legprofibb módon. Tehát saját magunk készítettünk mindent, aminek nem lett túl jó vége, haha. 
A névváltás egyben új kezdetet is jelentett, többek között a dizájnok terén is. Kitaláltunk egy koncepciót, majd egy profi grafikushoz fordultunk, aki azóta a barátunk és egyik legfőbb szponzorunk is lett. A srác neve Alapi Zsolt, és Lowlife Prod. néven csinál nagyon király grafikákat különböző zenekarok számára. Ő készítette a logónkat valamint az albumborítónkat is, a youtube-ra felkerült anyagunkhoz a videót, a facebook dizájnt, illetve a később fizikai formában is megjelenő lemezhez a teljes bookletet, de készülőben vagy egy pólódizájn, illetve egy szöveges videó is az egyik számunkhoz. Ezúton is szeretnénk megköszönni az eddigi munkáját és csak ajánlani tudjuk mindenkinek!
Hangzó anyaggal elég jól álltok mindent egybe vetve, de mi a helyzet a koncertezéssel? Mi volt eddig a legnagyobb koncertélményetek? Van-e kedvenc haver-zenekar, akikkel bármikor szívesen nyomtok közös bulit?
A legjobb koncertélményünk az volt, amikor végre egyszer nem részegen állt színpadra Zoli, a gitárosunk, haha. Viccet félretéve: volt pár nagyon király koncertünk nagyon fasza és hálás közönség előtt, ezek a bulik nagyon sok energiát adnak nekünk a folytatáshoz, azokért a srácokért megéri csinálni ezt az egészet, akik rendszeresen lejárnak a koncertjeinkre és jól érzik magukat velünk. 
Eddig főként helyi és környéki koncertjeink voltak, illetve a Suncity Booking szervezett le nekünk egy szegedi bulit, ami nagyon profi volt és faszán is sikerült, csupa pozitív visszajelzést kaptunk a szegedi arcoktól.
Egyébként legtöbbször Pécsen játszottunk eddig a Dirt Not Buried zenekarral, akik a kezdetek óta támogatnak minket, legyen szó koncertszervezésről, vagy éppen kölcsön hangcuccokról, vagy bármiről. Velük bármikor szívesen nyomunk egy közös bulit, az idők során elég jó haverság alakult ki a két zenekar között és igyekszünk a lehető legjobban segíteni egymást.
Az előző témához kapcsolódva: hova és mikor induljon neki, aki felbuzdulva a kislemez hallatán élőben is szeretne találkozni veletek? Hogyan alakul az idei koncert-naptáratok? Milyen terveitek vannak a közeljövőre nézve? Esetleg külföld felé kacsingattok-e?
A nyarak sosem kedveztek nekünk, idén is eléggé szétszéled a zenekar, de azért pár bulit így is beiktatunk. Júliusra alakulóban van pár koncert Pécsen, ősszel pedig Csongrádra, illetve Pestre van szervezésben néhány buli. Egyelőre ennyi, a fix dátumok elérhetőek lesznek a hivatalos facebook oldalunkon, igyekszünk mihamarabb tájékoztatni mindenkit a koncertekről. 
Jövőre szeretnénk egy 8-10 állomásos Európa turnét a közeli országokban, ezek egyelőre még csak tervek, de mindenképpen rajta leszünk a dolgon.
Végezetül, mi az az egy mondat, amit minden rajongótoknak küldenétek most?
Mindenkinek köszönjük szépen az eddigi támogatást, és ha tehetitek, minél többször járjatok el koncertekre, ezzel is támogatva az underground bandákat!

No comments:

Post a Comment